2015. október 9., péntek

5. Rész

Eleanor Calder

Doncaster, 2015

Este 8. Vègre újra látni fogom! El nem tudjátok kèpzelni, hogy mennyire hiányzott! Ès most újra találkozunk. 1 hèt kiesèssel. Nagyon izgatott vagyok. Gyorsan megcsinálom a leckèm ès úgydöntök megnèzek egy filmet. Amúgy is van mèg vagy 2 órám, szóval ez mèg pont belefèr. Kiválaszottam egy romantikus vígjátèkot ès elkezdtem nèzni.
Majdnem 2 órás volt a film. A vègère már szètbőgtem a fejemet. Mèg van fèl órám összekèszülni ès odaèrni. Mivel így este már egy kicsit hűvös van ezèrt egy fehèr cicanacit, egy piros feszülős pólót ès a pulcsimat veszem fel amit mèg Louistól kaptam. Kivasalom a hajam, felveszem a cipőm ès útnak indulok. 20 perc alatt meg is èrkezek. Látom Louist, az egyik padon ül ès telefonozik. Odamegyek hozzá ès leülök mellè.
-Szia hercegnő! -ölel magához jó szorosan.
-Szia Lou! -ölelem vissza.
-De hiányoztál!
-Te is nekem! Na hogy ment a tanulás?
-Hát nehèz volt, de úgy èrzem zökkenőmentesen fognak menni a vizsgák! -nevetett fel.
-Ennek nagyon örülök! -nevettem vele együtt.
-Ès te hogy vagy? Mit csináltál ebben az 1 hètben amíg èn nem voltam itt? -nèzett rám mosolyogva.
-Hát... Semmi èrdekeset. Unatkoztam. Te se voltál itthon, a barátnőm se volt itthon ès Harry se volt itthon. Apuèk se mindig voltak itthon. Szóval ja... Unatkoztam.
-Ezt az 1 hetet mèg itthon töltöm aztán 1 újabb hètre vissza kell mennem a vizsgák miatt aztán utána újabb 1 hèt ès diplomaosztás! -kiáltott fel izgatottan.
-Biztos hogy sikerülni fog! -örültem vele együtt.
-Hát ha ennyit tanultam rá akkor ajánlom is hogy sikerüljön. -nevetett.
-Hát igen.
-Nincs kedved eljönni hozzám? Otthon melegebb van.
-De szívesen.
-Rendben akkor menjünk. -állt fel engem is maga után húzva. Kèzen fogva sètáltunk át a parkon egèszen egy fehèr kis kertiházig. Az utca kihalt volt. Csak az utcalámpák világítottak, meg itt-ott nèhány háznál a kertilámpák.
-Anyukámmal, a nevelőapámmal ès a 6 testvèremmel èlek együtt.
-Jèzusom de sokan vagytok! -kuncogok.
-Hát igen. De sok jó ember kis helyen is elfèr, nem? -elővette a kulcsait, ès kinyitotta az ajtót.
Kicsi, de mèg is otthonos ház. Bár el nem tudom kèpzelni, hogy ennyien hogyan fèrnek el itt. Mèg a mi házunk is kicsi lenne nekik.
Felmentünk az emeltre, be az egyik szobába. Ahoz kèpest hogy ez egy fiú szoba, rend van ès mèg az ágy is meg van csinálva.
-Tudom mire gondolsz ès nem, nem vagyok tisztaságmániás, csak most 1 hètig nem voltam itthon szóval nem tudtam kupit csinálni. -felnevettem beszólásán ès leültem az ágyára. Leült velem szembe ès engem nèzett. Pár percig csendben nèztünk egymást, majd vett egy mèly levegőt ès megszólalt;

4. Rész

Eleanor Calder

Doncaster, 2015

Reggel az èbresztőmre keltem. Vagyis... Louis-ra. Nagynehezen megnyomtam a zöld gombot ès a fülemhez emeltem a kèszülèket.
-Jó reggelt hercegnő! -kiabált bele a telefonba.
-Jobbat. -motyogtam.
-Valaki ma bal lábbal kelt fel. -hallani lehetett a hangján, hogy mosolyog.
-Haha. Nagyon vicces vagy. -nevetgèltem. -Ja nem. -mondtam komolyan.
-Jól van na nyugi. -nevetett. -Tudtál rendesen aludni?
-Fogjuk rá. -ültem fel. -De mièrt hívsz ilyen korán?
-Hát csak gondoltam megkèrdezem, hogy tudtál e rendesen aludni..
-Ez kedves. -haraptam be alsó ajkam.
-...meg most 1 hètig nem tudunk találkozni, mert most elèg sok tanulnivalóm van. Meg ilyenek.
-Okè. Megèrtem, hiszen nemsokára itt van a vizsga idő.
-Igen. Pontosan 2 hèt ès kezdődnek.
-Sikerülni fog.
-Remèlem. De nem is zavarlak tovább. Majd akkor 1 hèt múlva beszèlünk.
-Rendben. Jó tanulást!
-Szia hercegnő.
-Szia Louis. -ès le is tette.
Eldobtam az ágy vègèbe a telefonom ès visszaaludtam.
Dèlután 2-kor keltem fel. Harry írt egy SMS-t, hogy 1 hètre elutazik a nagymamájához, szóval ő se lesz itt. Bri se lesz itthon mert ő is elutazik a családjával. Szóval egyedül maradtam. Valamit ki kell találnom, mert ha nem az unalomba fogok belehalni.
*1 hèt múlva*
Gyors lèptekkel sietek a suli felè. Elaludtam, ès ha nem sietek jobban, el fogok kèsni. 10 perc alatt oda is èrtem ès kifulladva esek be a suliba. Azonnal meglátom Brit ès odaszaladok hozzá. Szorosan magamhoz ölelem ès el se engedem, amíg a csengő meg nem szólal. Megfogjuk egymás kezèt ès a terembe megyünk.
-Istenem Bri annyira hiányoztál! Olyan unalmas volt nèlküled! -öleltemeg megint.
-Te is hiányoztál nekem El! Nagyon. -mosolyogott ès visszaölelt. -Annyi mindten kell megbeszèlnünk!
-Tudom! Szóval majd valamelyik dèlután csak az enyèm leszel ès akkor mindent meg tudunk beszèlni.
-Rendben!
A
mai nap jó gyorsan elment. Az összes órát ès szünetet vègigbeszèlgettük Bri-vel. Ez az ami nagyon hiányzott. Megbeszèltük, hogy holnap után nála alszok ès így mindent rèszletesebben meg tudunk beszèlni.
Elköszöntünk egymástól ès elindultunk haza. Èppen Harryt akartam hívni, mikor kaptam egy SMS-t;
"Szia hercegnő! Találkozunk a parkban este 8-kor. -L ;)"
Te jó èg...

3. Rész

Eleanor Calder

Doncaster, 2015

-Jó reggelt hercegnő! -lassított le mellettem egy kocsi és Louis ült benne.
-Neked is. -mondtam komor hangon.
-8 óra van. Nem kéne már suliban lenned?
-Nem, mert nincs első órám és a második meg... 08:15-hor kezdődik.. Ahh! Nem fogok odaérni...
-Én mondtam, hogy aludj. -mosolygott. -Gyere, elviszlek. -sóhajtottam, és beszálltam mellé a kocsiba. Az út csendben telt el, még is gyorsan. 08:10-kor állt meg a suli előtt. -Na nyomás! El ne késs.
-Köszönöm, hogy elhoztál. -kiszálltam.
-Igazán nincs mit. -mosolygott. -Akkor majd még beszélünk. Szia.
-Oké, szia. -és el is ment, én pedig besiettem a suliba.
Az 5 órám gyorsan elment. Az ebédlőben ültem, és az ebédnek nevezett valamit turkáltam, mikor a barátnőm, Britney ült le mellém.
-Szörnyű ez a kaja... Vagy akármi. -eltolta a tálcát ès felèm fordult. -Arra gondoltam, hogy mi lenne ha ma este nálam aludnál? Csajos este lesz!
-Sajnálom Bri, de most nem tudok. Programom van ma estère.
-Program, estère? Csak nem egy fiú??
-De. Csak nem ketten leszünk, hanem a barátaival. Ès mèg mielőtt belekezdenèl nem, nem randiztunk ès nem, nem jön be. Csak tegnap előtt óta ismerem.
-Ismerlek èn már tèged nagyon règóta ès nagyon jól. Nekem nem tudsz hazudni Eleanor Jane Calder. Szóval ha bármi törtènik azonnal hívj vagy írj! Rendben?
-Rendben. De nem fog semmi törtènni.
-Ki tudja. Legalább jól nèz ki?
-Hát.. Igen.
-Ès èn mikor láthatom?
-Minek akarod látni? Nem is vagyunk barátok. Eddig csak 3x találkoztunk, meg egyszer SMS-eztünk. Ennyi.
-Nem baaaj.
-Nem.
-Kèrleeek.
-Nem.
-Okè...
Mèg egy picit beszèlgettünk, majd befejeztem az ebèdet ès elindultam haza. Megcsörrent a telefonom, jelezve, hogy üzenetet kaptam.
L: Vègeztèl már?
M: Igen. Most megyek haza
L: Okès. Állj meg a suli előtt. 10 perc ès ott vagyok :)
M: Rendben :)
Visszacsúsztattam a telefont a zsebembe, ès megálltam ahol Louis mondta. Pontosan 10 perc múlva állt meg előttem. Rámosolyogtam ès beszálltam.
-Szia. -mosolygott vissza.
-Szia. Hogy-hogy itt vagy?
-Gondoltam eljövök èrted ès haza viszlek. De előtte beülünk egy kávèzóba. Persze ha nem baj. -kitolatott a parkolóból ès elindultunk.
-Nem, nem baj.
Útközben az èg is beborult, ès az eső is elkezdett esni. De jó! Imádom, hogy Anglia ilyen kiszámíthatattlan. Egyszer süt a nap ès meleg van, máskor pedig annyira szakad az eső mint ha dèzsából öntenèk. Remek, remek, remek! Ès mèg esernyőt se hoztam.
Megèrkeztünk egy barátságos kávèzóhoz, ès az elázást megelőzve gyorsan berohantunk. Leültünk az egyik asztalhoz, ès mind a ketten kèrtünk egy csèsze forró teát.
-Ès milyen volt a suli? -kèrdezte Louis.
-Hát.. Unalmas. Ès a tièd?
-Az enyèm is. Hamarosan elkezdődnek a vizsgág szóval most azokra tanulok nagyon.
-Akkor nem unatkozol.
-Nem. -mosolygott. Olyan cukin mosolyog! Annyira aranyos a nevetőráncaival. Istenem.. Meg. Akarom. Èrinteni... Megráztam a fejem, ezzel kiűzve az efèle gondolataimat. A rendelèsünket is megkaptuk, èpp időben. Muszáj elterelnem a figyelmem róla. Megkevertem a teát, megfújtam ès egy picit kortyoltam belőle. Meleg, finom ès nyugtató. Imádom!
-Akkor ma este.. eljösz..?
-Persze.
-De nem zavar, hogy holnap suli?
-Nem, engem nem. De amúgy se lesz, szóval nem kell mièrt idegeskednem.
-Ès a szüleid?
-Pont ma este mennek el ès 3-4 napig nem lesznek itthon, mert valami megbeszèlèsre mennek.
-Èrtem. Akkor jó. Most megnyugodtam.
-Különben se èrdekelt volna, hogy mit mondanak. Ha nem engednènek el, akkor is elmegyek.
-Hmm. Lázadó vagy. Ez tetszik. -kacsintott.
-Nem vagyok lázadó, csak már elegem van, hogy folyton irányítanak. Egy perc magánèletem sincs.
-Megesik az ilyen.
-Tudom. Nagyon is jól tudom.
-Velem is szokott ilyen lenni.
-Mesèlj magadról.
-Ohm... Szeretek focizni, tanár szeretnèk lenni bár ezt már tudod, anyukámèkkal èlek, van 6 testvèrem, szeretek bulizni, csajozni, egy saját házra gyűjtök, az edzőteremben dolgozok mint helyettesítő magán edző. Most te jösz.
-Az idegesítő szüleimmel èlek, modell szeretnèk lenni, nincs testvèrem, a szüleim gazdagok.. Ohm.. Szeretem a teát, nèha idegesítő vagyok, könnyen meg lehet sèrteni ès nem tudok mást mondani.
-Gazdagok vagytok?
-Ahham. Jó nagy házunk van. Ami úgy van megcsinálva, hogy a hàzon belül nekem is van egy kis lakásom.
-Konyha, nappali, fürdő ès hálószobák?
-Aha.
-Wow! Ez nagyon jól hangzik.
-Szeretem is, mert így azèrt van egy kis magánèletem. Bár szinte mindig valaki jön, de nagyon sokat vagyok egyedül.
-Az jó.
-Igen -ránèztem az órámra, 15:35. -de ha azt akarod, hogy tènyleg ott legyek este akkor most haza kell mennem mert sok a tanulni valóm ès a holnapot nem tanulással akarom tölteni.
-Rendben. -befejeztük a teát, Louis fizetett ès kimentünk a kocsiba. Pár fokkal hidegebb lett, ezèrt össze kellett magamat húznom, mert egy kicsit fáztam. Elindultunk, lediktáltam neki a címem ès Louis egèsz idő alatt arról mesèlt, hogy mièrt is szeretne tanár lenni.
-Hát.. Megjöttünk. -állt meg a házunk előtt. -Wow! Tènyleg nagy házatok van.
-Igen. Ès nèha nagyon üres mikor egyedül vagyok.
-Èn èlveznèm.
-Az elejèn èn is èlveztem. De most már nagyon nem.
-Megèrtem.
-Ohm.. Mèg egyszer köszi, hogy elvittèl a suliba, ès a mostanit is köszönöm.
-Igazán nincs mit. -mosolygott.
-Akkor majd este találkozunk. Szia. -egy gyors puszit nyomtam az arcára, kiszálltam ès a házba siettem. Lepakoltam a nappaliban ès a szobámba mentem. Leültem az ágyamra, elővettem a könyveim ès a laptomot, majd nekiálltam tanulni.
*************
5-re végeztem a nagyjával, már csak az 1000 szavas esszé van vissza biológiából. Neki is álltam, és 2 óra alatt végeztem is vele. Utálom a biológiát de hogy megtartsam az 5 átlagom muszáj, hogy ebből is kitűnő legyek. Elpakoltam a könyveim, az esszét pedig egy biztonságos helyre tettem nehogy eltűnjön. Felmentem netre, de igazából semmi értelme nem volt, hiszen amúgy se történik semmi. Beléptem Facebook-ba és átnéztem az értesítéseket, és akik bejelöltek, azokat visszaigazoltam. Éppen ki akartam lépni, mikor megláttam egy hírdetést; "A California Institute of the Arts főiskola, felvételit hirdet minden diák számára. Keressék fel weboldalunkat és jelentkezzenek!" Azonnal rákerestem, és megnéztem azoknak a listáját, akik már jelentkeztek. Nagyon nagyon sokan.. Találomra kiválasztottam egy embert, és Facebookon utánanéztem, és be is jelöltem. Részletesebben utána néztem a sulinak, és őszinte leszek, nagyon megtetszett. Remélem, hogy engem is felvesznek. Már csak anyuékkal kell megbeszélnem és akkor neki is állhatok házat keresni.
Annyira elment az idő, hogy észre se vettem, 21:00 van. Lekapcsoltam a gépet, felkeltem, és a fürdőbe mentem. Mivel még sok időm volt, ezért a fürdőkádat választottam. Nem árt egy kis lazítás! Megengedtem a vizet, és kimentem a telefonomért. Èppen egy zenèt akartam elindítani, mikor Louis neve villant fel a kèpernyőn. A fürdőbe menet felvettem;
-Szia.
-Szia. Mit csinálsz?
-Fürdeni kèszülök, csak te pont megzavartál.
-Bocsi. Akkor jösz?
-Igen.
-Jól van... Csak ennyit akartam..
-Okè. Akkor majd találkozunk.
-Okè.
-Szia.
-Szia. -ès le is tette.
Elindítottam egy lejátszási listát, levetkőztem ès beleültem a jó meleg vízbe. Elfeküdtem, becsuktam a szemem és el is aludtam.
Arra riadtam fel, hogy a víz jéghideg. Gyorsan kiszálltam és megnéztem az időt. 22:30. Több mint 2 órát aludtam, és el fogok késni ha nem sietek! Megtörölköztem, átszaladtam a szobába és a szekrénybe kezdtem kutakodni. Egy farmer rövidgatyát és egy szürke haspólót választottam amiket gyorsan fel is kapkodtam. Kivasaltam a hajam, és egy szürke beanie sapkát is felvettem. Peleugráltam a fekete bakancsomba és a derekamra kötöttem a piros-fekete kockás ingem majd elimdultam. 22:45. Még van időm. A telefonommal világítottam az utat, mert valamièrt most az utcalámpák nem ègtek, csak itt-ott nèha nèha. Èjfèl előtt 5 percel èrtem oda a parkba. Azonnal kiszúrtam a társaságot, akik egy padon üldögèltek ès ők is a telefonukkal világítottak. Odamentem hozzájuk, ès Louis azonnal èszre is vett.
-Woah Eleanor! Dögös vagy nagyon! - Elmotyogtam egy "köszönöm" fèlesèget ès lehajtottam a fejem. Elpirultam bókján. -Had mutassalak be a barátaimnak. Ő is Zayn, a barátnője Perrie, Niall, Liam ès Harryt ismered.
-Sziasztok. -köszöntem.
-Szia. -köszöntek vissza kórusba.
Leültem Harry mellè, ès èn is beszálltam a beszèlgetèsbe. Nagyon megkedveltem őket. Főleg Niallt. Nagyon vicces ès kedves is. Folyton a kaján jár az esze ès nagyon perverz. Hihetetlenült jól èreztem magam velük.
Olyan fèl 2 lehetett mikor elköszöntem tőlük.
-Hazakísèrlek, okè? -állt fel Louis a padról.
-Rendben. Köszönöm. -mosolyogtam rá.
Elindultunk ès mivel már elèggè hűvös volt felvettem az ingem, de nem lett jobb.
-Kell a pulcsim?
-Nem akarom, hogy fázz.
-Nem fogok fázni ne aggódj. -nevetett. Levette a pulcsiját ès átadta. Felvettem, ès mindjárt jobb lett.
-Köszönöm.
-Nincs mit.
Amíg a házunkhoz èrtünk arról beszèlgettünk, hogy Niall meggora egy szerencsètlen, hogy leesett a fáról. Bár semmi komoly baja nem lett, de mi nagyon nevettünk rajtan.
-Nagyon szèpen köszönöm, hogy elhívtál. Csodásan èreztem magam!
-Ennek örülök! Majd máskor is megismètelhetnènk. -mosolygott.
-Igen. Ohmm... Itt a pulcsid. -kezdtem el levenni, de Louis közbeszólt; -Nem kell visszaadni. Megtarthatod. Rajtad jobban áll.
-Köszönöm. Akkor majd holnap találkozunk.
-Rendben. -lágyan megpuszilta a homlokom. -Holnap.
Elpirultam, majd gyorsan besiettem a házba. Azonnal fürdőbe mentem ès mèg egyszer lezuhanyoztam. Gyorsan az ágyamba feküdtem ès el is nyomott az álom.

2. Rész

Eleanor Calder

Doncaster, 2015

-Harry... -szóltam bele a telefonba kètsègbeesetten.
-Mi az drága? Mi a baj?
-Nem tudok mit felvenni.
-Ruhát. Azt ajánlom, hogy ruhát vegyèl fel. -hallani lehetett a hangján, hogy mosolyog.
-Jaj de vicces vagy! Hahahaha.
-Különben is minek gondolod túl? Csak egy egyszerű találkozó. Nadràg, póló ès kèsz.
-Igazad van... -elővettem egy fehèr ujjatlant ès egy barna cicanacit. Mèg pár szót beszèltünk, majd elköszöntünk egymástól ès letettük. Elmentem lezuhanyozni, felöltöztem, a hajamat csak megfèsültem, felkentem egy pici szempillaspirált. Belebújtam a fekete szandimba, ès elindultam a parkba. 11:30. Jól van akkor nem vagyok kèsèsben, ès kènyelmesen odaèrek, igaz mèg idő előtt, de nem baj. Minèl előbb legyünk túl rajta.. Fèlúton megálltam egy kávèzóban, ès megreggeliztem. Az egyik barátnőmmel beszèlgettem, mikor a faliórára nèztem. Annyira elment az idő, hogy èszre se vettem 11:55 van. Jèzusom! 5 perc alatt nem èrek oda! Maximum 7-8 perc kell ahhoz, hogy odaèrjek. Befejeztem a csevegèst, ès gyors lèptekkel indultam meg a park felè. 11:57. Jesszus már 2 perc eltelt ès èn mèg sehol sem vagyok! Mèg gyorsabbra vettem a tempót, szinte már futottam. 11:59. Már látom a cèlt! Mosolyogva, a gyorstempót megtartva siettem. 12:00. Èèès ideèrteeem! Pontban 12-kor! Haha!
-Nálad pontosabb embert mèg soha nem láttam, Eleanor. -egy ismerős hang ütötte meg a fülemet. Èszrevètlenül körülnèztem, de sehol senki.. -Itt fent! -felnèztem, amerre a hang mondta, ès egy mosolygós arc nèzett vissza le rám.
-Ohh, Louis... Ohm.. Szia.
-Szia. -biccentett. -Gyere fel.
-A-a! Èn biztos, hogy nem megyek fel oda.
-Hát akkor èn megyek le. -elrugaszkodott a faágtól, ès kèt lábon èrt földet. Kicsit megijedtem, mert fèltem hogy összetöri magát.
-Gyünyörű vagy. -mosolygott ès egy puszit nyomott az arcomra. Ohh! Meglepődtem, de nagyon jó èrzès volt.
-Köszönöm. -motyogtam ès lehajtottam a fejem.
-Gyere menjünk sètálni. -megigazította a ruháját ès elindult a park belsejèbe. Utána siettem, ès csöndben sètáltunk egymás mellett.
-Ès hány èves vagy? -törte meg a csendet Louis.
-17. Hamarosan 18.
-Szóval mèg kiskorú. -kuncogott. Mi ebben a vicces? -Ès mèg szűz vagy? -Aucs!
-Igen. Nem mint ha ez rád tartozna, de igen.
-Hm. -csak ennyit mondott. -Ès nem akarod velem elveszíteni?
-Ohm.. Nem! -kitört belőle a nevetès.
-Biztos? -kacsinott rám. Jèzusom!
Megint nevetèsben tört ki. Ès ebben mi a vicces? -Kèsőn mentèl haza a buliból?
-Hát.. Ja. Mondhatni.
-De amúgy kerestèl ott? Gondolom nem a szüleid engedtek el.
-Harry rángatott el. Pedig semmi kedvem nem volt hozzá. Túl fáradt voltam a sok tanulás miatt.
-Ahh ne is mond... -sóhajtott fel.
-Te is tanulsz?
-Aha.
-Ès mit?
-Tanár szeretnèk lenni. Biológia ès tesitanár. Meg fociedző.
-Wow! Ez nagyszerű!
-Ès nem sokára lediplomázom.
-Biztos sikerülni fog.
-Remèlem. -a telefonjára nèzett. -Ohm.. Nekem mennem kell dolgozni.
-Ohm.. Okè.
-Megadod a számod?
-Persze. -elvettem tőle a telefont, beleírtam a számom, megcsörgettem magam ès elmentettem az ő számát is.
-Köszi. Akkor majd beszèlünk, hercegnő. -kacsintott ès el is sietett. Elindultam haza ès kerestem egy èttermet ahol megebèdeltem.
**este**
A laptopom előtt ültem, mikor Louis neve villant fel a telefonom kèpernyőjèn. Egy üzenetet küldött; ((L: Louis; M: Me/Eleanor))
L: Mèg nem alszol, hercegnő?
M: Nem. Nem tudok
L: Holnap suli
M: Ès? Anyuèk nincsenek itthon szóval addig maradok fent ameddig csak akarok
L: Átmenjek? ;)
M: Nem kell köszi :)
L: Hol laksz? Leírod?
M: Nem
L: Mièrt?
M: Mert nem
L: Inkább aludj
M: Nem :p
L: Átmegyek ès segítek elaludni
M: De nem tudod hogy hol lakok
L: Majd megkèrdezem Harrytől
Ès az a hülye mèg el is mondaná neki..
M: Jó okè. Megyek aludni
L: Holnap bandázunk egyet a parkban. Nem akarsz te is jönni?
M: De, persze. Mikor?
L: Èjfèlkor.
M: Ott leszek
Lekapcsoltam a laptopot, ès lefeküdtem. Nem is volt olyan rossz a találkozó.. Sőt.. Jól èreztem magam. Igaz, nem beszèlgettünk olyan sokat, de mègis.. A közelèben olyan.. Feldobott vagyok. Furcsán hangzik, mert mèg csak tegnap óta ismerem, de ezt èrzem. Már várom a holnapot. Ès a barátaira is kíváncsi vagyok. Remèlem, nem egy csapat drogos ès piád srác lesz az. Köszönöm, de belőlük nem kèrek. Bàr szerintem ő nem olyan, hogy ilyenekkel barátkozzon. Vagy is remèlem. Nagyon nagyon remèlem.. Álítottam be èbresztőt majd pár percig forgolódtam, ès vegül sikeresen elaludtam, ami már nagyon rámfèrt.

1. Rész

Eleanor Calder

Doncaster, 2015
 
Hangos dörömbölèsre èbredek fel. Ki unatkozik ennyire, hogy az ajtómat próbálja kiütni a helyèről? Megnèzem a telefonomat, ès nem lepődök meg azon amit látok. 5 SMS ès 10 nem fogadott hívás Harrytől.
-Eleanor! Nyisd ki ezt a kurva ajtót! Már vagy 20 perce itt álldogálok! -hallom meg göndörke mèrges hangját. Lassan kikeltem az ágyból, az ajtóhoz mentem ès kinyitottam.
-Mi a fene bajod van màr megint? Csak aludni akartam egyet! Már azt se lehet? -nyitottam ki jobban az ajtót ès a nappaliba mentem. Harry utánam jött ès lehuppant a fotelba. -Oda èn akartam ülni, de ne zavarjon.
-Nem, nem zavar. -feltette lábát a dohányzóasztalra, èn pedig a kanapèra ültem.
-Na mi van? Minek jöttèl? Tudod mennyi az idő? Ilyenkor egy normális ember règ alszik!
-Aucs!... Ez fájt. -tette mellkasára a kezèt, ès sèrtődött kèpet vágot, majd elnevette magát. -Bulizni akarok.
-Jèzusom Harry! Ezèrt èbresztettèl fel?
-Igen mert azt akarom hogy te is gyere.
-Megy a halál! -felálltam ès a konyhába mentem. Harry utánam szalad ès felült az asztalra.
-Mièrt? -lóbálta a lábát ès a sós kekszet ette amit az asztalon hagytam.
-1; az az èn sós kekszem, 2; azèrt nem mert fáradt vagyok, ès sokat tanultam, 3; hogy a fenèbe jutottál be?
-Van kulcsom? Mèg te adtad.
-Reggel figyelmeztess, hogy vegyem el tőled. -leültem az asztalhoz egy szendviccsel a kezemben amit idő közben sikerült megcsinálnom.
-Bár apudèkat majdnem felèbresztettem, mert vèletlen felborítottam egy vázát. -vigyorgott.
-Szerencsètlen. -motyogtam kèt falat között.
((Író: Eleanor szüleinek hatalmasnagy háza van, ès úgy alakították ki, hogy 2 az 1-ben. Vagyis Eleanornak is van egy saját kis lakása nappalival, + 2 hálószobával, fürdővel, konyhával. Csak egy folyosó+ajtó választja el a szüleitől))
-Na de akkor eljössz? -nèzett rám kiskutyaszemekkel.
-Igen. -sóhajtottam.
-Ezaz! -leugrott az asztalról ès egy nagy cuppanós puszit nyomott az arcomra. -Ugye tudod ha most nemet mondtál volna akkor addig itt könyörögnèk neked addig, amig igent nem mondasz?
-Igen, tudom. Ismerlek.
-Akkor most megyek ès választok neked ruhát.
-Ne, nem, NEM! Te nem! Az sose szokott jó lenni ha a te ruhádat veszem fel.
-Èn nem tudom miről beszèlsz. -mondta miközben a szobámba sètált. Megettem a szendvicsemet ès utána mentem. Kèt fekete ruha között vacilált.
-Fekete csipkès, ami egy kicsit átlátszó, vagy sima fekete koktèlruha?
-Minek ilyen kihívó ruha? Már megint kinek akarsz bemutatni? -fontam össze a karomat a mellkasom előtt.
-Egy règi jó barátomnak.
-A legutóbb is ezt mondtad. -ültem le az ágyra.
-Jó, de őt tènyleg nagyon règóta ismerem.
-Hány èves?
-22.
-Harry èn mèg csak 17 vagyok. Nem fogok egy nálam jóval idősebbel szóba álni.
-Ne aggódj. Ha durvulna a helyzet majd ès közbe lèpek.
-Rendben. -egyeztem bele majd felálltam ès átmentem a fürdőbe.
-De mèg mindig nem mondtad meg hogy melyik ruhát szeretnèd felvenni!
-A csipkèset. -becsuktam az ajtót ès levetkőztem. Gyorsan lezuhanyoztam, közben Harry behozta a ruhámat ès a többi cuccot, majd fogat mostam ès felvettem a ruhát. Hossza jóval combközèp fölött volt, itt-ott a csipkèk közötti hely egy kicsit átlátszot. Istenem de kikapnèk ha apa most ebben a ruhában meglátna! Gyorsan kivasaltam a hajam, felkentem egy egyszerű piros rúzst ès visszamentem a szobába. Harry az ágyamon feküdt ès telefonozott. Felnèzett rám ès felült.
-Wow! Milyen jól tudok ruhát választani!
-Haha.
-Na mehetünk?
-Igen. -felhúztam a fekete magassarkúm ès kimentem. Harry követett, majd a hátsó ajtót kisurrantunk, hogy apuèkat fel ne èbresszük.
Nem sètáltunk olyan sokat a szórakozó helyig, talán 3 utcát. A zenèt már messziről lehetett hallani. Itt-ott emberek potladoztak a járdán. Minèl közelebb èrtünk a cèlhoz, annál jobban növekedett a bulizás iránti vágyam. Mikor odaèrtünk Harry megfogta a kezem, ès nagynehezen átjutottunk a sok táncoló emberen a pulthoz.
-Hè Harry! -ütögette hátba az előbb említett nevet viselő fiút egy kócos, barna hajú, fèrfi..?
-Csá haver! -fogott vele kezet.
-Ki ez a gyönyörűsèg? -nèzett vègig rajtam.
-Louis bemutatom neked Eleanort. Eleanor ő az akit mondtam.
-Óóó. -mosolyodtam el. -Szia. Örülök, hogy megismerhetlek.
-Úgyszintèn. -kacsintott rám. -Gyertek üljetek le. Meghívlak titeket egy körre.
-Èn most nem iszok. De azèrt köszönöm.
-Hát jó. -mondta Louis, majd a pult felè fordult ès kèrt kèt pohár whiskeyt. -leültem közèjük ès a hajammal kezdtem játszani. Kiadták a kèt italt ès Louis felèm nyujtotta a poharát. -Biztos nem kèrsz?
-Csak egy picit. -elvettem tőle ès egyet belekortyoltam. Az alkohol marta a torkomat. Règ nem ittam. Louis kuncogva vette vissza a poharát ès egy húzásra ki is ürítette.
-Èn elmegyek táncolni.
-Jól van menjèl. -bólogatott Harry ès ő is kiitta poharának tartalmát.
A táncoló emberek közè furakodtam ès a zene ritmusára kezdtem táncolni. Pár perc múlva egy kezet èreztem meg a derekamon, ès szorosan magához húzott. Háttal voltam neki, ő pedig ahol csak tudott hozzám simult. Így táncoltunk 2 számon keresztül. Mikor már meguntam ezt a pozíciót, megfordultam ès Louis mosolygott le rám. A keze a derekamon pihent, majd lassan a fenekemre csúsztatta ès megmarkolta, ezzel egy nyögèst kiváltva belőlem.
-Nem folytattjuk nálam? -a fülemhez hajolt, lehellete parázskènt ègette a bőröm. Nem lepett meg. Sőt, számítottam rá.
-Bocsi, de nem. -mosolyogtam rá.
-M-mièrt? -nèzett rám döbbenten. Azt hiszi hogy nem lehet neki nemet mondani? Hát tèvedett.
-Mert nem. -vállat vontam ès a pulthoz sètáltam. Harry-t nem láttam, biztos elment csajozni. Kèrtem egy egyszerű, sima koktèlt ès azt iszogattam. 20 perc múlva Louis jelent meg mellettem, egy szőke lány kezèt fogta akiről mèg a hülye is meg tudta volna mondani, hogy már kicsit se szomjas.
-Èn elmentem. -kiabálta, hogy a hangos zenètől èn is meghalljam amit mond.
-Okè. -bólógattam. Mi a fenèèrt szól hogy elmegy? Hát menjen ha akar. Nem az èn dolgom.
-Figyu.. Ohm.. Arra gondoltam, hogy holnap találkozhatnánk..?
-Persze... -hogy nem!
-Király! Akkor.. huh.. A parkban, dèlben.
-Okè. -mosolyogtam.
Elköszöntünk egymástól, Louis elment azzal a csajjal, èn pedig a pultnál üldögèltem ès a koktèlomat iszogattam.
Talán hajnali 2 lehetett mikor elindultunk haza. Mèg 1-2 órát beszèlgettem Harryvel.
-Szóval akkor találkoztok mèg? -vette fel a cipőjèt.
-Igen. A parkban.
-Csak vigyázz vele. Ne siess el semmit.
-Ne aggódj. Nagy lány vagyok már. Ès hamarosan 18!
-Ja, több mint 1 hónap.
-Pontosan 34 nap.
-Biztos. -a kabátját is felvette ès elindult ki. Követtem, megöleltük egymást, mèg pár szót beszèltünk ès elment. Gyorsan lezuhanyoztam ès lefeküdtem aludni. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből a találkozásból...